1. Kézi vezérlő áramkör
Ez egy kézi vezérlőáramkör, amely késes kapcsolókkal és megszakítókkal szabályozza a háromfázisú aszinkron motor be- és kikapcsolását. Kézi vezérlő áramkör
Az áramkör egyszerű felépítésű, és csak kis teljesítményű, ritkán induló motorokhoz alkalmas.A motor nem vezérelhető automatikusan, és nem védhető nulla feszültség és feszültségveszteség ellen.Szereljen be egy FU biztosítékot, hogy a motor túlterhelés- és rövidzárlat elleni védelemmel rendelkezzen.
2. A léptető áramkör
A motor indítását és leállítását a gombos kapcsoló vezérli, a kontaktor pedig a motor ki-be kapcsolását valósítja meg.
Hiba: Ha a motor a vezérlőáramkörben folyamatosan működik, az SB indítógombot mindig kézzel kell lenyomva tartani.
3. Folyamatos működésű vezérlő áramkör (hosszú mozgásvezérlés)
A motor indítását és leállítását a gombos kapcsoló vezérli, a kontaktor pedig a motor ki-be kapcsolását valósítja meg.
4. A kocogás és a hosszú mozgás vezérlő áramköre
Egyes gyártógépek megkövetelik, hogy a motor képes legyen kocogásra és hosszú mozgásra is. Például, amikor egy általános szerszámgép normál feldolgozásban van, a motor folyamatosan, azaz hosszan forog, miközben az üzembe helyezés és beállítás során gyakran lépkedni kell.
1. Átviteli kapcsolóval vezérelt léptető és hosszú mozgásvezérlő áramkör
2. Kompozit gombokkal vezérelt léptető és hosszú mozgásvezérlő áramkörök
Összegezve, a vonal hosszan tartó és futó vezérlésének megvalósításának kulcsa az, hogy képes-e biztosítani az önzáró ág csatlakoztatását a KM tekercs feszültség alá helyezése után.Ha az önzáró ág csatlakoztatható, akkor hosszú mozgás érhető el, egyébként csak kocogás érhető el.
5. Előre és hátra vezérlő áramkör
Az előre és hátra vezérlést reverzibilis vezérlésnek is nevezik, amely a gyártás során a gyártási alkatrészek pozitív és negatív irányba történő mozgását is megvalósíthatja.Egy háromfázisú aszinkron motornál az előre és hátra vezérlés megvalósításához csak a tápegység fázissorrendjét kell megváltoztatnia, vagyis a főáramkör háromfázisú tápvezetékeinek bármely két fázisát be kell állítani.
Két általánosan használt vezérlési mód létezik: az egyik a kombinált kapcsoló használata a fázissorrend megváltoztatására, a másik pedig a kontaktor főérintkezőjének a fázissorrend megváltoztatása.Előbbi főként a gyakori előre- és hátrafordulást igénylő motorokhoz, míg utóbbi elsősorban a gyakori előre- és hátrafordulást igénylő motorokhoz alkalmas.
1. Pozitív-stop-hátra vezérlő áramkör
Az elektromos reteszelő előre- és hátrameneti vezérlőáramkörök fő problémája, hogy az egyik kormányról a másikra való átálláskor először az SB1 stop gombot kell megnyomni, és az átállást nem lehet közvetlenül végrehajtani, ami nyilvánvalóan nagyon kényelmetlen.
2. Előre-hátra-stop vezérlő áramkör
Ez az áramkör egyesíti az elektromos reteszelés és a gombos reteszelés előnyeit, és egy viszonylag teljes áramkör, amely nem csak az előre és hátra forgás közvetlen indítása követelményeinek felel meg, hanem nagy biztonsággal és megbízhatósággal is rendelkezik.
Vonalvédelmi hivatkozás
(1) Rövidzárlat elleni védelem Rövidzárlat esetén a főáramkört a biztosíték megolvadása szakítja meg.
(2) A túlterhelés elleni védelmet termikus relé valósítja meg.Mivel a hőrelé hőtehetetlensége viszonylag nagy, még ha a névleges áram többszöröse áramlik át a hőelemen, a hőrelé nem lép azonnal működésbe.Ezért, ha a motor indítási ideje nem túl hosszú, a termikus relé ellenáll a motor indítóáramának hatásának, és nem működik.Csak akkor lép működésbe, ha a motor hosszabb ideig túlterhelt, lekapcsolja a vezérlő áramkört, a kontaktor tekercs áramellátása megszűnik, levágja a motor fő áramkörét, és túlterhelés elleni védelmet biztosít.
(3) Feszültség- és feszültségcsökkenés elleni védelem A feszültség- és feszültségcsökkenés elleni védelem a KM mágneskapcsoló önzáró érintkezőin keresztül valósul meg.A motor normál működése során a hálózati feszültség valamilyen okból eltűnik vagy csökken. Ha a feszültség alacsonyabb, mint a mágneskapcsoló tekercsének kioldó feszültsége, a mágneskapcsoló kiold, az önzáró érintkező lecsatlakozik, és a főérintkező lekapcsol, lekapcsolva a motor teljesítményét. , a motor leáll.Ha a tápfeszültség visszatér a normál értékre, az önreteszelő kioldás miatt a motor nem indul magától, elkerülve a baleseteket.
• A fenti áramkör-indítási módok teljes feszültségű indítás.
Ha a transzformátor kapacitása megengedi, a mókuskalitkás aszinkron motort közvetlenül teljes feszültségen kell indítani, amennyire csak lehetséges, ami nem csak a vezérlőáramkör megbízhatóságát javíthatja, hanem csökkenti az elektromos készülékek karbantartási terhelését is.
6. Az aszinkron motor lefelé irányuló indító áramköre
• Az aszinkron motor teljes feszültségű indítóárama általában elérheti a névleges áram 4-7-szeresét.A túlzott indítóáram csökkenti a motor élettartamát, a transzformátor szekunder feszültségének jelentős csökkenését, magának a motornak az indítónyomatékát, sőt, a motort egyáltalán nem tudja elindítani, és befolyásolja a többi motor normál működését is. berendezések ugyanabban a táphálózatban.Hogyan lehet megítélni, hogy egy motor teljes feszültséggel indulhat-e?
• Általában a 10 kW alatti motorteljesítményűek közvetlenül indíthatók.A 10 kW feletti aszinkron motor indítása közvetlenül a motorteljesítmény és a transzformátor teljesítményének arányától függ.
• Adott teljesítményű motor esetén általában a következő empirikus képletet használja a becsléshez.
•Iq/Ie≤3/4+transzformátor kapacitás (kVA)/[4× motorteljesítmény (kVA)]
• A képletben Iq – motor teljes feszültségű indítóárama (A); Ie – a motor névleges árama (A).
• Ha a számítási eredmény kielégíti a fenti empirikus képletet, akkor általában teljes nyomáson lehet indítani, ellenkező esetben nem szabad teljes nyomáson indítani, és csökkentett feszültségű indítást kell fontolóra venni.
•Néha az indítónyomaték mechanikus berendezésre gyakorolt hatásának korlátozása és csökkentése érdekében a teljes feszültségű indítást lehetővé tevő motor a csökkentett feszültségű indítási módszert is alkalmazza.
• A mókuskalitkás aszinkron motorok fokozatos indítása többféleképpen lehetséges: állórész áramköri soros ellenállás (vagy reaktancia) lecsökkentő indítás, automatikus transzformátor lecsökkentő indítás, Y-△ fokozatos indítás, △-△ lépcsős indítás -leindítás, stb. Ezekkel a módszerekkel korlátozzák az indítóáramot (általában az indítóáram a feszültség csökkentése után a motor névleges áramának 2-3-szorosa), a táphálózat feszültségesésének csökkentését, valamint a az egyes felhasználók elektromos berendezéseinek normál működése.
1. Soros ellenállás (vagy reaktancia) lecsökkentő indító vezérlő áramkör
A motor indítási folyamata során az ellenállást (vagy reaktanciát) gyakran sorba kötik a háromfázisú állórész áramkörben, hogy csökkentsék az állórész tekercselésének feszültségét, így a motor a cél elérése érdekében csökkentett feszültséggel indítható. az indítóáram korlátozásáról.Ha a motor fordulatszáma közel van a névleges értékhez, vágja le a soros ellenállást (vagy reaktanciát), hogy a motor teljes feszültséggel normál üzemmódba lépjen.Az ilyen típusú áramkör tervezési ötlete általában az, hogy az indítási folyamat megkezdésekor az ellenállást (vagy reaktancia) sorosan levágják az idő elvét.
Állórész húr ellenállás fokozatmentes indító vezérlő áramkör
•A soros ellenállás-indítás előnye, hogy a vezérlőáramkör egyszerű felépítésű, alacsony költségű, megbízható működésű, javított teljesítménytényezővel rendelkezik, és elősegíti az elektromos hálózat minőségének biztosítását.Az állórész húrellenállásának feszültségcsökkenése miatt azonban az indítóáram az állórész feszültségével arányosan, az indítónyomaték pedig a feszültségesési arány négyzetszereseinek megfelelően csökken.Ugyanakkor minden indítás sok energiát fogyaszt.Ezért a háromfázisú, mókuskalitkás aszinkron motor az ellenállás-csökkentés indítási módszerét alkalmazza, amely csak kis és közepes teljesítményű motorokhoz alkalmas, amelyek sima indítást igényelnek, és olyan esetekben, amikor az indítás nem gyakori.A nagyteljesítményű motorok többnyire soros reaktanciájú lecsökkentő indítást alkalmaznak.
2. Húros autotranszformátor leléptető indító vezérlő áramkör
• Az automatikus transzformátor lecsökkentő indítás vezérlő áramkörében a motor indítási áramának korlátozása az automatikus transzformátor lecsökkentő működésével valósul meg.Az autotranszformátor primer része a tápegységhez, az autotranszformátor szekunder része a motorhoz csatlakozik.Az autotranszformátor szekunder része általában 3 leágazású, és 3 féle, különböző értékű feszültség érhető el.Használatakor rugalmasan választható az indítóáram és indítási nyomaték követelményei szerint.Amikor a motor elindul, az állórész tekercselése által kapott feszültség az autotranszformátor szekunder feszültsége. Az indítás befejezése után az autotranszformátor lekapcsol, és a motor közvetlenül csatlakozik a tápegységhez, azaz megkapja az autotranszformátor primer feszültségét, és a motor teljes feszültségű üzemmódba lép.Az ilyen típusú autotranszformátorokat gyakran indítási kompenzátornak nevezik.
• Az autotranszformátor lecsökkentő indítási folyamata során az indítóáram és az indítónyomaték aránya az átalakítási arány négyzetével csökken.Azonos indítónyomaték elérése mellett az autotranszformátor lecsökkentő indítása által a hálózatból nyert áram sokkal kisebb, mint az ellenálláscsökkentő indításnál, a hálózati áramra gyakorolt hatás kicsi, és a teljesítményveszteség kicsi.Ezért az autotranszformátort indítási kompenzátornak nevezik.Más szóval, ha az azonos nagyságú indítóáramot az elektromos hálózatból kapjuk, az autotranszformátorral induló lelépés nagyobb indítónyomatékot generál.Ezt az indítási módot gyakran használják nagy teljesítményű és normál működésű motoroknál csillagcsatlakozásban.Hátránya, hogy az autotranszformátor drága, a relatív ellenállás szerkezete bonyolult, a térfogata nagy, és a nem folytonos működésű rendszer szerint tervezték és gyártják, így a gyakori üzemeltetés nem megengedett.
3. Y-△ fokozatmentes indító vezérlő áramkör
• A háromfázisú, Y-△ fokozatmentes indítású, mókuskerekes aszinkron motor előnye: ha az állórész tekercselés csillaggal van bekötve, akkor az indítófeszültség 1/3-a a delta-csatlakozás közvetlen használatánál, és a Az indítási áram 1/3-a a delta csatlakozás használatakor. /3, tehát jók az indítóáram karakterisztikái, egyszerűbb az áramkör, kisebb a befektetés.Hátránya, hogy az indítónyomaték is a delta csatlakozási mód 1/3-ára csökken, és a nyomaték karakterisztikája is rossz.Így ez a zsinór alkalmas kis terhelésű vagy terhelés nélküli indítási alkalmakra.Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az Y- csatlakoztatáskor ügyelni kell a forgásirány következetességére.
Feladás időpontja: 2022. június 30